A csudaszarvas

EZ A KÖNYV költői alakban valódi történetet állít az olvasó elé; a költészeti elem csak arra szolgál, hogy a történések valódi jelentősége kidomborodjék és lelkünkbe hatoljon. Azért ki is marad az elbeszélő részből mindaz, a mi ebből a szempontból nem lényeges, sőt esetleg zavaró. A nemzeti fejlődés mint egész és a királyságnak szerepe abban, hogy ilyen egésszé, ilyen egységgé váljon: ezt akarta szerző plasztikával és színgazdagsággal olvasói elé állítani.

Amennyire megítélni tudom, a történeti hűség ellen soha sem vétett, sőt gondosan alkalmazkodott a tudományos kutatás eredményeihez; de nagyobb súlyt fektetett azoknak a belső erőknek kiéreztetésére, melyek az eseményeket előidézték és irányították, mint az eseményekre magukra.

Hogy pedig azt az egész nagyszerű fejlődési folyamatot, amelyet a szó igaz értelmében nemzetünk történetének nevezhetünk, egy ifjúval szemlélteti akit az mindenkinél jobban érdekelhet, az a műnek egészen különleges jelleget kölcsönöz. Az az ifjú így önkénytelenül is közelebb jut az olvasmány tárgyához; érzi, a mint hogy éreznie kell, hogy valamikor, talán nem is oly nagyon távoli időben, hivatva lesz ennek a történelemnek élő folytatására erős befolyást gyakorolni, a miért is át kell értenie, nem csak ismernie, de nem is csak átértenie, hanem főleg átéreznie a nemzet lelkében működő rugókat. Meg kell tanulnia, úgy hogy az öntudatának második természetévé váljon, hogy a királyság intézménye csak a nemzettel való összeforrottságban lehet tényező a nemzeti történet kialakításában; mert, a mit a Szent Korona tana közjogilag felülmúlhatatlan nagyszerűséggel megformulázott: a királyi hatalom és a nemzeti jogállomány elválaszthatatlan szervi egységét, azt történetünk minden lapja, jóban-rosszban, mint élő valóságot hirdeti; jóban, a mikor a szerint – rosszban, a mikor ellene cselekedtek

Találja meg tehát ez a könyv az utat olvasóinak, főleg pedig „egy” olvasójának, értelméhez, szívéhez; az eredmény csak jó lehet. Ezért adom neki kész örömmel ezt a néhány szót útlevélül.

Budapest, 1925 november havában.

APPONYI ALBERT.