Valamennyi európai állammal előfordult, hogy néhányszor elmebetegek irányították (nem is rosszul), de csak a bajoroknak volt szerencséjük azzal, hogy II. Lajos örültsége ellenére, még halála után is vonzó turisztikiai látványosságot mutatott fel. A sorozatos vérfertőzések miatt Portugáliában és Itáliában a Braganzáknak és a Savoyaiaknak sikerült olyan szerencsétlen beltenyészetet létrehozniuk, hogy túl hülyék lettek ahhoz, hogy elkerüljék saját vérvonaluk kihalását. A porosz Hohenzollernek közt zsinórban születtek a pszichopaták és a megalomániás őrültek. A Wittelsbachok zöme félcédulás volt, méghozzá szakorvosi minőségben. Keleten sem volt más a helyzet. Az orosz cári família (a Romanovok) mindegyik ágán találhatni holdkórosokat, közönséges gyilkosokat, pszichopatákat, részegeseket, szellemileg beszámíthatatlanokat, vagy mindet egyszerre. De Nagy Frigyes porosz királynak, ennek a büdös, fogatlan és köszvényes öregembernek fogalma sem volt a szánalomról, sőt biszexualitását fajtalanságra és bestialitásra való hajlam tetézte. "Nagy Péter cár kifejezetten szadista volt, olyannyira, hogy mielőtt egy maratoni estély résztvevőihez csatlakozott volna, nyugodtan, szemrebbenés nélkül végignézte, hogyan vonják kínpadra saját fiát."(K. Shaw) II. Katalin álmatlanságban szenvedő nimfomániás volt. Az utolsó Bourbon, X. Károly francia király, tizenhét évesen kezdett érdeklődni a svájci testőrségtagjai iránt.
Szegény ember vízzel főz. Maga csinálja a... ekönyv korlátlan számban letölthető (.mobi és .epub) ekönyv olvasók számára, valamint olvasható böngészőből illetve Apple, Windows 8 és Android alkalmazással is.