Hervad már ligetünk, 's diszei hullanak.Tarlott bokrai közt sárga levél zörög.Nincs rózsás labyrinth, 's balzamos illatokKözt nem lengedez a' Zephyr.
Ajánlom Fáczán Attilának a barcsi Véndiófa vendéglőben eltöltött pár óra emlékére. 1987 július 31-én. E vers annak a fogadásnak az eredménye, mely szerint nem tudok tíz soros csárdást írni,...
Jár a baba, jár, Mint egy kis madár, Édes anya karosszéke Nem messze van már.
Hálát adok, én Istenem,Hogy jóságod dicsérhetem.Őrző szemed mindig rajtam,Soh'se hagysz el semmi bajban.
Illan az élet, rózsa lehull,A dal is elszáll nyomtalanul...Uj ivadék szánt egyre tovább,Szántja a költő szive porát.