Nem magamról írok, hanem egyetlen témáról: asszimilálódásunk hétköznapi eseményeit jegyzem. Eltüntetésünk folyamatáról nem szabad szólnunk. De a kivégzettek némasága sem csupán hallgatás, hanem lehet befelé forduló kiáltás, amely az utánunk következő korszakban kiszabadulhat, és igazságot követelhet.