Hasonló termékek
Leírás
Søren Marhauge, az immár szabadúszó nyomozó ezúttal egy profitorientált összeesküvés nyomába ered, amelynek gyökerei a Big Pharma legmagasabb szintjétől egészen a dán kormányig nyúlnak.
Amikor Kristian Storm professzort, a vitatott nézeteiről hírhedtté vált immunológust felakasztva találják az irodájában, asszisztense, Marie Skov nem hajlandó elhinni, hogy öngyilkos lett. A néhai tudós egy nemrégiben tett nyugat-afrikai kutatóútja során megdöbbentő igazságot tárt fel a fejlődő világban zajló immunológiai kutatások hatásaival kapcsolatban, és Marie úgy gondolja, hogy főnökét elhallgatták, mielőtt a nyilvánosság elé tárhatta volna, amit felfedezett.
Storm riválisának segítségével Søren Marhauge volt rendőrnyomozó veszi át az ügyet, és elhatározza, hogy kideríti, mi is történt valójában a professzorral. A viharos tempójú nyomozás mellett Marie problémás családjának és Marhaugénak a szintén biológus Annával való bonyolult kapcsolatának részletei is kibontakoznak. Marhauge ismét megküzd a saját démonaival, miközben egy olyan titkos társaság után nyomoz, amely bármi áron megvédi a titkait.
SISSEL-JO GAZAN napjaink egyik legsikeresebb és legelismertebb dán regényírója. Gyerekkorában édesanyjával három éven át utazgatott a Földközi-tengeren, élményeiket levelekben osztották meg ismerőseikkel – innen ered a történetmesélés iránti szenvedélye. Végzettségét tekintve biológus, sokáig tudományos kutatóként is dolgozott. Műveinek témáját elsősorban a természettudomány izgalmas, versengéssel és hatalmi harcokkal teli világából meríti, könyveit ma már közel húsz országban adják ki. A The Guardian a „skandináv noir” műfaj egyik legjelentősebb képviselőjének nevezte. A dinoszaurusz tolla, a Tintagomba és a Fehér virágok című, nagy sikert aratott regényei után ez a negyedik könyve magyarul.
Søren elnyomta magában a hirtelen támadt vágyat, hogy visszaforduljon, és elküldje a főnökét a francba.
Két órával később aláírta a felmondását, összeszedte a személyes holmiját, megtöltött egy dobozt mindenféle papírral, átmásolta a befejezetlen jelentéseit egy pendrive-ra, amelyet a jelvényével együtt betett Jorgensen rekeszébe. A két kókadozó növényét a titkárnője, Linda asztalára helyezte, és leadta a fegyverszobában a szolgálati fegyverét. Az órájára pillantott. Tizenöt perccel múlt három, szóval indulhat is Lilyért az óvodába.
A szabadban megtorpant. A tavasz addig jéghideg volt, de most mintha a két számjegyű fokokig emelkedett volna a hőmérő higanyszála, és a nap is előbújt a felhők mögül.
Az orvos kedvesen nézte.
– Azt hiszem, van itt valami – mutatott Marie a szívére.
Az orvos megkérte, hogy tegye szabaddá a felsőtestét, és hosszan vizsgálta a bal mellét.
– Igen, érzem – szólalt meg végül. – Mindenképpen utána kell nézni. Biztosan nincs semmi gond, de adok egy beutalót a mellsebészetre.
