Leírás
Fouad Laroui (1958) marokkói író Casablancában, majd Párizsban tanult. Évekig élt Angliában, Cambridge-ben és Yorkban. A mérnöki diplomája mellé közgazdaságtanból szerzett tudományos fokozatot. Végül Amszterdamban telepedett le, ott kezdett íróként publikálni: regényeket, elbeszélés- és versesköteteket, esszégyűjteményeket, a francia mellett flamand nyelven is. Rendszeresen ír a Jeune Afrique című hetilapba, az Economia című folyóiratba és dolgozik a Médi1 nevű francia–marokkói rádiónak is. 2013-ban Goncourt-díjat kapott.
A lengyel doki menyegzőjének marokkói története abból a fajtából való, amely a lehető legbohókásabban indul és a lehető legmeghatóbban ér véget.
„A vőlegény, akit megint széles munkásvállak emeltek a magasba, felhajtotta fehér – mostanra már mindenféle foltoktól, zsírtól, fűtől, bortól szennyes és korántsem makulátlan – dzsellabája csuklyáját… –, felhajtotta hát a csuklyát, amelyet a fejére húztak, és meredten bámulni kezdte… hogy is mondjam? …szemrevételezte a nőt, teljes ámulatban. Dávija ugyanis szép volt, nagyon szép, az a fajta helyi szépség, amely a berber és a Banú-Hilál-féle vér találkozásából születik.”
„Ez csak mendemonda, főnök. És nincs semmi bizonyíték, hogy valóban gyilkosság történt volna. Egy rézműves, egy bizonyos Dadúsi a Kennaria negyedben megkérte az egyik szép lány kezét, és a család bele is egyezett a frigybe. Épp zajlottak az esküvő előkészületei, amikor Muláj Mimún pasa sajnálatos módon kiszúrta magának a nőt. A rézműves egyik napról a másikra eltűnt. Elment az egyik megrendelőjéhez, és nem tért vissza. Soha többé nem látták. Így aztán a pasa néhány hónap elteltével a szépséget is a feleségei között tudhatta. Nem sokkal később aztán mégiscsak megtagadta, a dühödt család hatalmas szégyenére. Azt beszélik, a pasa tüntette el a rézművest.”
Fouad Laroui, az elbeszéléskötet szerzője 2013-ban
Goncourt-díjat kapott.
Marczisovszky Anna (1983) francia irodalomból doktorált, kutatási területe a francia és a magyar holokausztirodalom. Tanít, fordít (gyerekkönyveket, irodalomtudományt, szépirodalmat). Eddigi legfontosabb könyvfordításai: Clara Royer: Kertész Imre élete és halálai, Charlotte Delbo: Auschwitz és utána. Közreműködött Adam Biro Két zsidó utazik a vonaton új kiadásának fordításában is.
