Mindannyian hallottunk már arról, hogy modern környezetünket elöntötték az egészségünket naponta veszélyeztető vegyületek, szennyezőanyagok milliói. Azzal viszont talán még nem mindenki nézett szembe, hogy valójában nem azért nehéz megszabadulnunk ezektől a mérgektől, mert az technikailag kivitelezhetetlen lenne, vagy mert nem ismerjük a toxinmentes életvitel módjait. Azért árasztjuk el velük naponta a szervezetünket, mert roppant módon kedveljük őket, akár legyenek azok kémiai, akár fizikai, akár információs toxinok. Élvezettel, szenvedéllyel és várakozással vesszük magunkhoz a sorsunkat megpecsételő anyagokat, és közben csodálkozva csóváljuk a fejünket azon, hogy világszerte drámai mértékben nő az intoleranciákkal és egyéb emésztőrendszeri gondokkal, autoimmun megbetegedésekkel, termékenységi problémákkal, daganatos megbetegedésekkel küszködők száma.
Bár az étkezések kapcsán sokan próbálnak egyre inkább törekedni a nagyobb odafigyelésre, a kutatások szerint egy átlagos európai nő reggel 10 óráig mintegy 165 különböző szintetikus vegyületet ken a bőrére és visz be a szervezetébe, pusztán csak a kozmetikumokkal: a különleges illatú parfümökkel, az igéző pillantást garantáló szemfestékekkel, csókálló rúzsokkal, örök fiatalságot ígérő krémekkel.
Ha szeretnél tudatosabb döntést hozni a drogériák végtelen polcsorai előtt állva, és ha fontos számodra a saját és gyermekeid egészsége, a Legkedvesebb mérgeink című sorozat első kötete kötelező olvasmány.
SZÁSZ MÁTÉ neurobiológus, diagnosztikai szakértő. Szakmai csapatával élsportolókat, olimpikonokat támogat a világ legfontosabb versenyeire való felkészülésben. Emellett rendszeres ismeretterjesztő előadások és Kösz, jól podcastje révén a széles közönségnek is segít a tudatosabb, egészségesebb életmód elérésében.
„Ha nem te vagy a legszebb nő egy fogadáson, akkor menj haza!” – mondta egykor Gábor Zsazsa, a magyar származású hollywoodi színésznő. Szavait viccesnek és ironikusnak szánta, mégis jól mutatják azt a szenvedélyt, amely a szépség iránti vágyhoz köti az egész emberi nemet.
Hogy ki lehetett az első asszony, aki úgy gondolta, hogy a bőrére kent anyagoktól vonzóbbá válhat, vagy képes lehet megbabonázni a férfiakat – nos, ezt nem tudjuk. Az azonban bizonyos, hogy már az első ilyen őskori nő is komoly kockázatot vállalt. A növényi színanyagok mérgezőek lehetnek, ugyanakkor nem is igazán tartósak és látványosak. Bárki volt is a szépség és a vonzerő első áldozata, nő vagy akár egy szellemeivel társalgó férfi, azt biztosan tudjuk, hogy a kozmetikai tudásunk fejlődésével egyre nagyobb veszélynek tettük ki magunkat.
Az ókori Egyiptomban a férfiak és a nők is festették a szemüket, aminek esztétikai, mágikus és olykor orvosi célja is volt. Jellegzetes fekete szemfestékük, a kohl ólom-szulfidból készült, aminek erős és tartós színe volt. Az egyik igen fontos toxikológiai szabályt azonban az egyiptomi orvosok nem ismerték. Az pedig így szól: Minden nehézfém minden sója mérgező.
