Leírás
A cigányleány megfordúlt s vad gyönyörrel nevetett. Hangja úgy süvített, mint a kacagó sirályé. - Kezded úgy-e? Csak rajta, rajta! csak sírj, csak könyörögj! Sírtam titokban én is! Irénke is sírt, hallod-e? te kígyó! - Megint elindúlt, olyan úton, amelyen kívüle mindenki százszor is elveszett volna az ingoványban.
