Történetek. Mások történetei. A mi történeteink. Hat szóban és sokszor hatban elmesélve. Minden itt zajlik körülöttünk. Bevonódunk mások történeteibe, ismeretlenekébe is. Látjuk a...

A ráismerőkönyvek sajátossága, hogy több ember sorsára mindig azon a ponton pillantunk rá, amikor megértetjük, mi miért történik vele, és ezzel...

"Valakinek mi éppen azanő vagyunk, aki beleszeretett valaki volt párjába, valaki(k) apjába. És ezzel egy előre felmérhetetlenül nehéz, küzdelmes kapcsolatra szántuk el magunkat. A könyv húsz...

"Egy erős roppanás hangzott az ajtón; valaki vállal feszíté befelé. Henriette az asztalhoz támaszkodott fél kézzel, hogy össze ne rogyjék. A feszített zár végre kipattant ütközőjéből,...

"Nevenincsen túl, Nekeresden innen, a kettőnek éppen a fele útján esik Csicser. Nagyon csinos falu annak, aki sohase látott másikat. Télen sáros ugyan, de nyáron poros: igaz, hogy a házak...

"A férfiak szemében kétféle nő volt: szép és csúnya, kikapós és becsületes, de ez is csak a harmincadik évéig szólt. Azon túl mind csak öregasszony és mind egyforma: viszi a háztartását, és...

"A 2000. év közelít, csak az utolsó tized van hátra. Egy negyed század tölt le úgy, hogy háború nem volt a nemzetek között. A huszonöt éves ifjak mosolyogva nézik a "régiségek és...

"A mosókonyha tágas: téglával van padlózva, a falai embermagasságnyira fénylenek a salétromtul... Egy nyoszolya, vánkosokkal, dunnával, egy hárságy, egy festett ruhaszekrény s...

"Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy király s annak olyan szép leánya, mint égen a ragyogó csillag. Mikor a királykisasszony eladó sorba került, tízen-húszan is...

"Az a szerencsétlen, aki ezeket irta, mérhetetlenül áhitozik szeretetre, hogy a szeretet vissza tartsa őt oly dolgok elkövetésétől, melyeket fél megtenni. Ő az a gyermek, akit nem szerettek s...

"Égen az újhold oly vékonyka most,mint apró seb, melyet a fecske ejt,villanva víz szinén és utánarögtön elfelejt."

"Tudta ám azt jól Botsinkay Jónás, hogy őt a háta mögött minden ember »cigánybáró«-nak nevezi. Volt valami jussa hozzá. Olyan barna volt a képe, mint azoknak a szép cigánylegényeknek,...

"Nem is a mostani Miskolc városa volt ám az a száz és egynehány év előtti város... Sok nagy változásnak is volt alávetve egyszer a tűzvész rontotta le porig; máskor meg a rohanó árvíz söpörte...

"Aznap éjjel megbizonyította a báró, hogy az ő lelke nem csepü. Mikor az óra éjfélt ütött, megindult a kastélyban és végig sétálgatott az összes szobákon. A lepedő rémesen lengett...

"Fölkeltem, kinn a hajnal tétovánjárkált a púpos hegygerincen,ablakomhoz álltam és kinéztem:előtted húsz év? tíz? vagy semmi sincsen?"