Ányos Pál

Nemesi családban született. Egy ideig Komáromban nagyanyjánál nevelkedett, később Győrbe, Veszprémbe, s Pápára küldték iskolába. 1772-ben lépett be a pálosok márianosztrai klastromába, ahol a Pál nevet vette fel. 1774-ben került a nagyszombati egyetemre, ahol Dugonics András és Katona István tanította; megismerkedett Barcsay Ábrahámmal is. 1776-ban bölcsészdoktorrá avatták. 1777- ben az egyetem Budára költözött, emiatt itt folytatta teológiai tanulmányait. Ekkorra Ányos már neves költő volt, kapcsolatba került Bessenyei Györggyel és a ""testőr-írók"" körével. A szerveződő Tudós Társaság titkárává választották volna.

""A pesti irodalmi és társasági élet, olvasmányai s egy titkolt szerelem egyre inkább elidegenítették a papi életformától, 1780-ban mégis pappá szentelték.""-írja róla a Magyar irodalom története(II.szerk. Sőtér). 1781 novemberében a felsőelefánti klastromba, Nyitra megyébe rendelték elöljárói, majd az ottani próbaév leteltével 1782 októberében a székesfehérvári gimnáziumhoz helyezték át az első osztályt tanítani. Levelei szerint életének legszomorúbb két esztendejét töltötte itt.

1784 júliusában betegen Veszprémbe vitette magát, ahol szeptember 5-én meghalt – 28 esztendős korában. A veszprémi római katolikus ferences templom kriptájában nyugszik.

( Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ányos_Pál )