Bornemisza Péter
Szüleit 1541-ben, egy török támadás alkalmával vesztette el. Felső-Tisza vidéki nemesi udvarokban nevelkedett. 1548–53-ban Kassán tanult, ahol harcos reformátori magatartásáért börtönbüntetést szenvedett. A börtönből 1553 karácsonya után megszökött. Körülbelül 1557-től 1563-ig külföldi tanulmányúton volt, járt Németországban (Wittenbergben Philipp Melanchthon tanítványa volt), Itáliában (Padova, Velence); 1558-ban a bécsi egyetem hallgatója volt és ezzel egy időben Nádasdy Tamás vette pártfogásába. Itt készítette el Szophoklész Élektrájának iskoladrámává történt átdolgozását (Tragoedia magyar nyelven az Sophocles Élektrájábol) és Bécsben 1558-ban ki is nyomatatott Perneszich Györgynek, Nádasdy Tamás főszolgájának ajánlva. Minthogy szállásán prédikálni kezdett, kénytelen volt 1559 augusztus 28-án elhagyni Bécset. 1560-ban már Vágszereden lett lelkész és innen járt be prédikálni Balassi János nagyszombati házába is. Utóbb Balassi megteszi udvari papnak 1563–64 táján Zólyomban Balassi János udvari papja, és fiának, Balassi Bálintnak nevelője lett. 1564-től sokat harcolt Telegdi Miklós főpappal, ellene írta 1577–78 fordulóján Fejtegetés… című, elveszett könyvét (melynek tartalma azonban Telegdi Felelet című válaszából rekonstruálható). Majd újra üldözni kezdték, s Bornemisza egy ideig Semptén húzta meg magát. 1564-ben Bécsbe hívatták az uralkodó elé, akinél bevádolták eretnekségért. Bécsből egy idő múlva szabadulván járt Huszton, és Ungváron, majd visszatért pártfogójához Zólyomba. 1569-ben ura kíséretében megjelent a pozsonyi országgyűlésen. Balassit itt október 12-én letartóztatták. Egyes kutatások szerint Bornemisza ez időben a Balassi családnál maradt, hogy az otthon maradottaknak vigaszt nyújtson. Nagy valószínűséggel Bornemisza buzdítására fordította le ekkoriban magyarra a fiatal Balassi Bálint Bock Mihály: Würtz-Gärtlein c művét, amelyet azután 1572-ben Krakkóban „Betegh lelkeknek való fwues kertecyke” címen meg is jelentetett.[1] Legközelebb 1572-ben tűnt fel a krónikások számára, az öngyilkos Eck grófné temetésén, ahol a sok nép előtt prédikált, nagy feltűnést keltve. Ekkor ismerkedett meg gróf Salm-Eck Gyulával, akinek Nyitra megyei birtokain, előbb Galgócon, majd Semptén telepedett le lelkészként. Úgy tartják Sempte-i letelepedését az is motiválhatta, hogy csupán a Vág folyó választotta el családi birtokától Szereden. Mint ahogy egyik ajánló leveléből kitetszik nem csak a semptei, hanem a szerediek lelki gondozását is magára vállalta. Ekkor elérkezettnek látta Bornemisza Péter, hogy régi tervét: közreadja Postilláját (prédikációskönyvét) megvalósítsa, amelynek kinyomtatásához már 1569. szeptember 20-án kelt beadványában kérte a nagyszombati városi tanács anyagi támogatását.
( Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bornemisza_Péter )