Gazda István

Gazda István
Gazda István (Budapest, 1948. december 2. – ) tudománytörténész, a történelemtudomány kandidátusa, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója.Édesapja Gazda István vegyészmérnök, egyben szabadalmi ügyvivő volt, édesanyja Simontornyai Mária festőművész. Felesége Szczaurski Ágnes gyógypedagógus, gyermekei: Gergely (* 1977) nyomdaipari mérnök, és Ákos (* 1978) lengyel szakos nyelvtanár. Anyai ágon nagyapja Scheiber Vilmos sebészfőorvos, nagybátyja a magyar-amerikai Lax Péter Abel-díjas matematikus.Felsőfokú tanulmányait Budapesten, az ELTE Természettudományi Karán és Bölcsészettudományi Karán végezte 1967–1973 között, az első olyan egyetemi hallgatóként, aki tudománytörténetre szakosodott, és e témakörben írta diplomamunkáját is. Témavezető tanára Vekerdi László tudománytörténész és M. Zemplén Jolán fizikatörténész volt.Diplomájának megszerzése után tíz éven át a Budapesti Műszaki Egyetem Fizikai Intézetének tanársegéde, majd adjunktusa volt, ahol részben a Bevezetés a modern fizikába című tantárgyat tanította, részben pedig fizikatörténeti kutatásokkal foglalkozott az M. Zemplén Jolán által létrehozott akadémiai tudománytörténeti kutatócsoportban. 1974-es megalakulásától kezdve tagja volt az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottságának; ezen belül a tudománytörténet oktatásának kérdéskörével foglalkozott, Biró Gábor professzor vezetésével.Műegyetemi időszakában, 1978-ban közreműködött Simonyi Károly A fizika kultúrtörténete című, nemzetközileg is elismert munkája első kiadásának sajtó alá rendezésében. Közreadta továbbá Dávid Lajos hagyatékából a neves szerzőnek a két Bolyairól írt monográfiáját. Zemplén Jolán halála (1974) után a professzornő kézirataiból kötetet állított össze a felvidéki fizika történetéről írt értékes kutatásaiból. 1974-től kezdődően részt vett az orvostörténeti kutatásokban is, elsősorban a Benedek István által alapított Hiúz-kör tagjaként, ahol jó másfél évtizeden át Antall Józseffel, a későbbi miniszterelnökkel, valamint Szállási Árpáddal, Vekerdi Lászlóval, Birtalan Győzővel, Lambrecht Miklóssal és másokkal együtt orvostörténeti életrajzgyűjteményt állítottak össze. A Benedek Istvánnal közös munkálkodásai eredményeként készült el A tudás útja című munka bővített változata, valamint egy válogatás Semmelweis eredeti írásaiból.1984-től kezdődően tíz éven át az ELTE tudományos főmunkatársa volt, ahol részben tudománytörténetet tanított, részben a történelem segédtudományai című tantárgy egyik előadótanára volt. Ebben az időszakban bővített reprintek formájában számos történeti segédtudományi munkát adott (kézikönyvet) közre a Tudománytár sorozatban, köztük Szentpétery Imre kronológiájának bővített kiadását, a Magyar művelődéstörténeti lexikont, Bodor Antal helytörténeti könyvészetének bővített változatát és Gulyás Pál A bibliográfia kézikönyve első kötetének bővített változatát és a Baán Kálmán-féle családtörténeti könyvészet ugyancsak kiegészített változatát. Az általa szerkesztett Tudománytár elnevezésű sorozatban összesen 26 nagy kötet és két kisebb munka látott napvilágot.Sain Mártonnal és Marik Miklós professzorral együtt tudománytörténeti köteteket állított össze középiskolák tanárai számára, elsősorban fizikatörténetből és csillagászattörténetből, s ezek megírásáért elnyerte a Tankönyvkiadó nívódíját. Ebben az időszakban írta egyetemi doktori disszertációját is a régi magyar tudóstársaságok történeti forrásairól.Több sikeres tv- és rádiósorozat közreműködője. A Tudóra elnevezésű, magyar tudósok munkásságát bemutató összeállításból több mint 300 órányi anyagot vetített a Magyar Televízió. Más anyagai, köztük a Makkai László akadémikussal együtt készített művelődéstörténeti sorozata a Magyar Rádióban került sugárzásra.1994-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán megszüntették a tudománytörténet oktatását, s ekkor Szabó Árpád akadémikussal együtt létrehozta a Magyar Tudománytörténeti Intézetet, amelyhez a szakma jó néhány jeles képviselője kapcsolódott, s amelynek alapítása óta igazgatója. Emellett felkérték, hogy az akkor alakult Gábor Dénes Műszaki-Informatikai Főiskolán szervezze meg a tudománytörténet és a művelődéstörténet oktatását és készítse el azok első főiskolai tankönyveit. Később a szlovákiai Révkomáromban létrejött Selye János Egyetemen a tudományok szakirodalmi forrásait megismertető tantárgy tematikáját dolgozta ki, s az egyetem alapítás óta oktatja az ahhoz kapcsolódó ismereteket.A Magyar Tudománytörténeti Intézet gondozásában eddig a szerkesztésében 70 nagyobb tudománytörténeti munka jelent meg, ezek egy részének szövege olvasható az interneten is az Országos Széchényi Könyvtár által működtetett Magyar Elektronikus Könyvtárban. Köztük Vekerdi László akadémiatörténete, amelynek teljes szövegét megírásakor, 1975-ben nem engedték megjelentetni, s csak 1990 után jelenhetett meg.Szabó Árpád (1913–2001) tudománytörténész-akadémikus, a Magyar Tudománytörténeti Intézet alapító elnöke egyetlen nagyobb magyar nyelvű matematikatörténeti munkája szintén az intézet igazgatója összeállításában látott napvilágot.Gazda István adta közre Batta István (1882–1926), egykori sárospataki fizikaprofesszor hagyatékából a magyar fizikai szaknyelv történetét összefoglaló munka, és intézetének kutatói közreadták Batta Istvánnak a kémiai szaknyelv történetére vonatkozó kutatásait is, Paczolay Gyula (* 1930) művelődéstörténész közreműködésével.A múltbeli neves magyar kémiatörténész, Szathmáry László kutatásainak csak egy részét ismerhettük meg a korábbi évtizedekben, az általa feldolgozott anyagok többsége ugyanis kéziratban maradt. Ezekből Gazda István eddig két nagy anyagrészt ásott elő, az egyik a szerző alkémia-történeti kutatásait egészíti ki, a másik pedig elsősorban a hazai kémiai iparok történetére vonatkozik. Mindkét kutatásában közösen munkálkodott Móra László kémiatörténésszel. Szerkesztésében jelent meg Beck Mihálynak a neves analitikai kémikusról, Than Károlyról írt munkája is, melynek függeléke tartalmazza a most első alkalommal összeállított teljes Than-bibliográfiát.Az egyetemek számára matematikatörténeti, fizikatörténeti és csillagászattörténeti tanulmánygyűjteményt állított össze, s részt vesz az interneten hozzáférhető csillagászattörténeti bibliográfia összeállításában: A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiájaBolyai-kutatásai közül kiemelkedő a Bolyai Farkas életművét összegző 750 oldalas monográfiája, amely az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg, s e munkájáért elnyerte a Kiadó 2002. évi legjobb történeti munkájáért odaítélt nívódíjat. Ugyancsak az Akadémiai Kiadó adta közre a 2005-ös Einstein-évfordulóra az Einstein és a magyarok című 730 nyomtatott oldalas összeállítását, amely a magyar szerzők Einsteinre vonatkozó 1945 előtti írásait mutatja be, s a kötetben nemcsak a fizikusok, hanem a bölcselők, szépírók dolgozatai is helyet kaptak. A kötet kuriózuma Gazda Istvánnak az a kutatása, amelyben József Attila 1926-ban a relativitáselmélethez kapcsolódóan írt levelének forrásait fejti meg.Kandidátusi disszertációjában a magyarországi szakkönyvkiadás történetét tekintette át a felvilágosodás korában, a reformkorban és a Bach-korszakban. A három kutatása külön-külön megjelent nyomtatásban.Kötetté formálta V. Molnár László művelődéstörténeti, kapcsolattörténeti kutatásait, köztük a cári Oroszország magyar tudósaira vonatkozó kutatásait, valamint a lengyel–magyar tudományos kapcsolatok témakörében összeállított munkáját. Két kötetet szerkesztett eddig id. Szily Kálmánról, a Műegyetem egykori rektoráról, a magyar tudománytörténeti kutatások elindítójáról. Ugyancsak két kötetben összegezte a legjelentősebbnek tekinthető hazai könyvtártudós, idősebb Szinnyei József életművét, s nem kis részben neki köszönhető, hogy végre előttünk áll a teljes Szinnyei-bibliográfia.Nagyon sok egyéb tudománytörténeti munka összeállítása is neki köszönhető, köztük Csíky Gábor földtudomány-történeti monográfiája, Vargha Domokosnénak az egykori csillagászról, Gauss tanáráról, Zách János Ferencről írt munkája, a magyar szabadalomtörténeti monográfia, az Eötvös Loránd hagyatékából előkerült, s egykoron Eötvös által készített fényképfelvételekből összeállított különleges munka, Karasszon Dénesnek a magyar állatorvoslás kultúrtörténetéről összeállított kétkötetes monográfiája, Ács Tibornak a reformkor hadikultúrájáról írt műve, valamint Benedek Eleknek kötetben soha meg nem jelent, a magyar tudomány, kultúra és oktatásügy témakörében készített, többnyire álnéven publikált, s így alig ismert írásaiból összeállított kétkötetes munka.Jóvoltából mintegy 30 orvostörténeti munka jelent meg az elmúlt másfél évtizedben, köztük Szállási Árpádnak a magyar írók orvosairól készített érdekes kötete, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egészségügyét összefoglaló kétkötetes munka, az első magyar lexikoníróról, az orvos Weszprémi Istvánról készült tanulmánykötet, a múlt magyar orvostörténészeit első alkalommal bemutató munka, Dörnyei Sándor két nagy orvostörténeti-gyógyszerészettörténeti bibliográfiája, a Daday András-hagyatékból feldolgozott kétkötetes akadémiai monográfia, az 1944-ben elhunyt, egykoron Kolozsvárott élt Pataki Jenő hagyatékából feltárt kötet az erdélyi orvoslás történetéről, Takáts László munkája a Rákóczi-szabadságharc egészségügyéről, az Esztergomban élt Feichtinger Sándor főorvos 19. századi orvosi naplójának teljes szövege, az 1770-es Magyarországra vonatkozó, latin nyelvű egészségügyi rendelet első magyar fordítása és annak kommentárja, valamint egy kötet az 1956-os forradalom és szabadságharc fővárosi egészségügyéről.Ő szerkesztette az Orvosi Hetilap 150. évfordulójára nemrégiben kiadott kötetet, amelyet az MTA 2008-ban nívódíjjal jutalmazott, szerkesztett egy művet az Urológiai Klinika történetéről, s egy másikat a Magyar Sebész Társaság elmúlt 100 évéről. A Magyar Tudománytörténeti Intézet kiadásában, Gazda István gondozásában az elmúlt másfél évtizedben sorra jelentek meg Schultheisz Emil orvostörténész professzor nemzetközi visszhangot kiváltó művei, továbbá a professzort születésének 80. és 85. évfordulóján köszöntő emlékkötet.Gondozásában jelentek meg a Jedlik Ányos Társaság Király Árpád szerkesztette nagy Jedlik-monográfiái, részt vett az állandó Jedlik-kiállítás és az állandó Eötvös-kiállítás összeállításában, Sipka Lászlóval együtt vezető szakértője volt az „Álmok álmodói” elnevezésű, egy éven át nyitva tartó hatalmas tudomány- és technikatörténeti kiállításnak, amelyet 800 ezren tekintettek meg, s amely komoly sikert hozott e szakmák számára. Közreműködésével állították össze 2005-ben az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Tudományos Akadémia közös könyvtörténeti kiállítását, amely első nyomtatott magyar nyelvű tudományos könyveinket mutatta be a 16–19. századból, s ő rendezte az akadémiai könyvkiadás 175 évét bemutató tárlatot is.Az Akadémia Tudomány- és Technikatörténeti Komplex bizottsága mellett részt vesz a Művelődéstörténeti Bizottság és az Orvostörténeti Szakbizottság munkájában is, emellett alelnöke a Jedlik Ányos Társaságnak és elnöke a Szily Kálmán Alapítványnak, alelnöke a Magyar Orvostörténelmi Társaságnak, valamint kuratóriumi tagja a Magyar Örökség Díjat negyedévente odaítélő bizottságnak.
| 1 - 1 |
Mozaik
Részletes
Ár szerinti rendezés
ABC szerinti rendezés
1  ekönyv