Heltai Gáspár
Születésének pontos helye és dátuma nem ismert. Családneve alapján következtetnek arra, hogy a Szeben megyei Heltauban (Nagydisznód) látta meg a napvilágot, mint egy szepességi szász polgárcsalád gyermeke. Több jel is arra utal, hogy fiatal korában katolikus papként működött, valószínűleg Brodarics Istvánnal is jó kapcsolatokat ápolt. De 1543-ban már az evangélikus wittenbergi egyetem hallgatói között találjuk, tehát ekkora már áttérhetett a lutheránus vallásra. A következő évben tért vissza Magyarországra. Kolozsvárott telepedett le ahol, mint szász lelkész működött egészen haláláig.
Heltai német anyanyelvű volt, magyarul csak 1536-ban tanult meg, de ennek ellenére minden munkáját ezen a nyelven publikálta. Mikor áttért az evangélikus vallásra megnősült és a patrícius polgári életforma szerint rendezte be életét. A lelkészkedés mellett több vállalkozásba is bele fogott.
1550-ban Hoffreff Györggyel közösen nyomdát alapított Kolozsváron. Két évig a nyomda kiadvánain mindkettőjük neve szerepelt, 1553-ban azonban már csak Heltaié, aztán 1554-1558 között csak Hoffgreffé. Végül 1559-től, a nyomda 1575-ig történő bezárásáig végleg csak Heltai nevével találkozunk a kiadványokon. Biztosan nem tudják a kutatók, de valószínűleg pénzügyi nézeteltéréseik lehettek a tulajdonosok között, ennek tudható be az is, hogy Hoffgredd 1558-ban bekövetkezett halála után a nyomda tulajdonosa végleg Heltai lett. Az író másik irodalomtörténeti szempontból jelentős vállalkozása az 1560-as évek elején létesített papírmalma volt.
Heltai tudta, hogy a szászok a Német-Római Birodalom területéről hozatják be a számukra fontos német nyelvű kiadványokat, mindennapi könyvszükségletüket meg jól kielégítette az ekkoriban Brassóban működő Honterus nyomda. Ennek következtében ő maga csak elszórtan jelentetett meg egy-két német nyelvű munkát, 1552-től pedig kizárólag magyar és latin nyelvű kiadványokat tett közzé. Ugyanis a magyarok számára dolgozó könyvkiadási vállalkozás ekkoriban hiányzott. Nem volt egy olyan műhely, amely rendszeresen eltudta volna látni őket magyar nyelvű írásokkal. Heltai kiadványait jórészt maga írta, fordította vagy szerkesztette, olyan következetes nyomdai helyesírással, hogy műveinek és kiadványainak elterjedése nagy szerepet játszott a magyar helyesírás szabályozásában.
Heltai 1559-ben már az antitrinitáriusok oldalára állt a hitvitákban, ennek következtében végképp megszakadt a kapcsolata az evangélista szászokkal. Újabb felekezet váltását komoly lelki vívódások előzték meg, és csak tíz év múlva, 1569-ben lett hivatalosan is antitrinitárius. Áttérésben valószínűleg nagy szerepet játszott Dávid Ferenc. 1571-ig rendszeresen jelenetet meg unitárius vallási munkákat, de ebben az évben Báthori István erdélyi fejedelem megtiltotta a szentháromság tagadás szellemében fogant művek kiadását és terjesztését.
Munkásságát Heltai is, akárcsak több kortársa katekizmus-kiadással kezdte 1550-ben. Közben elindította hatalmas műfordítói vállalkozását is: a teljes Biblia részenkénti magyar megjelentetését. Vallásos művei azonban munkásságának jelentéktelenebb részét alkotják, egyedül a Biblia fordítás általa készített részei jelentősebbek. Szépprózai és értekező munkái sokkal értékesebbek és színvonalasabbak. Heltai Kolozsvárott halt meg, valószínűleg 1574-ben.
( Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Heltai_Gáspár )