Kertész Péter

Kertész Péter
Egyik versében - mert hogy költőként kezdte - kamassziózisnak, a felnőtté válás képtelenségének nevezte azt a kórt, amelyben maga is szenved. Egyfajta megkésettség jellemzi ma is a sajtóba a múlt század 70-es éveinek elején, jóval a krisztusi koron túl berobbant Kertész Pétert, akinél már a kezdet kezdetén érzékelni lehetett, hogy nem akármilyen munícióval érkezett. Személyes sorsa - deportálás, édesapja elvesztése, árvaház, tébécé, hajléktalanság - eleve kijelölte érdeklődési körét: a mindenkori hátrányos helyzeteket és helyzetűeket, előítéleteket. kisebbségi sorsokat vizsgálta-kutatta. Üzemi újságíróként éppen úgy, mint parlamenti tudósítóként. Folyvást úton volt, járta az országot, hogy tapasztalatairól beszámoljon. Tudósításban, tényfeltáró riportban, interjúban, publicisztikában. Így aztán szinte minden falnak - amelyeket tanult kollégái gondosan kikerültek - nekiütközött. Mivel afféle outsiderként szerette volna, ha általa is előbbre menne a világ. Nyugdíjba vonulásáig három országos lapnak volt a főmunkatársa, a Magyar Nemzetnek (nem tévesztendő össze az ilyen néven ma is megjelenő napilappal), a Népszabadságnak. a Magyar Hírlapnak. Az életművéért méltán Pulítzer-emlékdíjas Kertész Péter látszólag mindent elért, amit egy magyar újságíró elérhet ezen a kinek rögös, kinek akadálymentes pályán. Szerzőnk ezúttal a zsidósággal kapcsolatos publikációiból válogatott össze egy kötetre valót. Az országos és más lapokban megjelent. aktualitásukból mit sem veszített írásokból végigkísérhető az elmúlt negyedszázad.
Mozaik
Részletes
Ár szerinti rendezés
ABC szerinti rendezés
  ekönyv
Sajnos nincs találat.