Ráday Gedeon

Ráday Gedeon
A fiatal Ráday már gyermekkorában is igen értelmesnek bizonyult, tetszett neki a könyvek és tudományok világa, melynek megismerését apja nagy mértékben segítette. 17 éves korában Pozsonyban, majd Berlinben tanul protestáns teológiát, filozófiát, történelmet, régiségtant, logikát, egyháztörténelmet, poétikát és retorikát, magánórákon francia nyelvet, rajzot és táncot. 1732-1733-ban jogot hallgat a frankfurti (Odera) egyetemen. 1733-ban apja halála miatt tanulmányait félbeszakítva hazatér. Ekkor 20 éves volt.

A családi birtokon végzett gazdálkodás mellett, egész életét a magyar kultúra felvirágoztatásának szentelte. 27 éves korában feleségül vette Szentpétery Katalint, akit szintén hatalmas érdeklődés kötött az olvasáshoz és műveltséghez.Ezek után felépíttette péceli kastélyát, amelyben tekintélyes helyet foglalt el a könyvtár.

Tevékenyen részt vett a vármegye közéletében és a valláspolitikai küzdelmekben egyaránt. 1741-ben részt vett Mária Terézia koronázásán, mint Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követe. Később az 1764. évi országgyűlésen Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye követe volt. 1772-ben Sárospatakon megismerkedett vele az ifjú Kazinczy Ferenc, aki a későbbiekben gyakran felkeresi őt. 1782-ben II. József fiával együtt bárói, 1790-ben II. Lipót grófi rangra emelte.

Könyvtára régi anyagát igyekezett teljessé tenni, s gyűjtötte a klasszikusokat, a felvilágosodás irodalmát és a korabeli tudományos munkákat is. Magyarországon könyvbeszerzői hálózatot szervezett. A könyvtár teljes anyaga 6500 mű kb. 12000-15000 kötetben. Legtömörebben úgy jellemezhetjük, hogy a korra jellemzően enciklopédikus jellegű, azaz valamennyi tudományágat felöleli a természettudományoktól az akkori szépirodalmi újdonságokig. A Gyűjtemény egyedi sajátossága, hogy a francia felvilágosodás és a protestáns teológia irodalma, valamint a 18. század második felének röpirat-irodalma kiemelkedő arányban található meg benne. A gyarapítás szakértelme is megkülönbözteti a szokásos 18. századi magánkönyvtáraktól; Ráday Gedeon kimagasló tudományos és irodalmi felkészültségével a tudományterületek legfontosabb köteteinek beszerzésére törekedett. A könyvtár sok értékes könyvritkasággal rendelkezik. A legrégibb mű Bessarion: Adversus calumniatorem Platonis c. ősnyomtatványa 1469-ből. Számos ritka Biblia-kiadás is található a gyűjteményben. Jelentős volt a kézirat- és éremgyűjteménye is. Segítette irodalmi művek és folyóiratok megjelentetését. A magyar költészetben ő honosította meg a rímes-időmértékes, NY-európai versformát. Titokban verselt, csak élete végén engedte kiadni verseit. Fennmaradt művei többnyire mesék és fordítások. Kiterjedt levelezésének nagy része kiadatlan. Kéziratban maradt műveinek jelentős része elpusztult, mert fia, ifj. Ráday Gedeon (1745-1801) főúrhoz méltatlannak tartotta apja kedvtelését, és elégette munkáit.

Utódai 1861-ben könyvtárát eladták az 1855-ben létesült pesti református teológiai akadémiának, és ez ma a dunamelléki református egyházkerület budapesti Ráday Könyvtárának törzsanyaga. Újabb ötven év telt el, míg az időközben más adományokkal és hagyatékokkal rohamosan növekvő könyvtár megfelelő elhelyezést kapott: 1912 nyarán költöztették a teljes állományt jelenlegi helyére, a Ráday utca 28-as számú épülettömb földszinti részébe. A II. világháborúban a könyvtár nem szenvedett kárt. Az államosítás idején - a református egyház és az állam közötti szerződés értelmében - egyházi tulajdonban maradhatott, de az ezt követő évtizedekben jelentős fejlesztésekről, gyarapodásról nem lehetett szó. Az 1980-as évek közepén a könyvtárnak otthont adó épülettömböt kibővítették és átépítették.

( Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ráday_Gedeon_(író) )
| 1 - 1 |
Mozaik
Részletes
Ár szerinti rendezés
ABC szerinti rendezés
1  ekönyv