Sebők Zsigmond

Középiskolai tanulmányait Esztergomban és a Berzsenyi Dániel Gimnázium (Budapest)en végezte. 1880-ban felvételt nyert a műegyetemre mint tanárjelölt és a természettudományi szakot végezte el; vonzalma azonban a hírlapírói pályára vitte. Egyetemi tanulmányait abbahagyva 1882-ben a Pesti Hírlap tárcaírója lett. 1884-ben Szegedre ment és négy évig a Szegedi Napló munkatársa volt. Az alföldi élet és a tanyák világa mély benyomást tett rá, melynek hatása irodalmi működésén is tetten érhető. Szegeden barátkozott össze Pósa Lajossal, a magyar gyermekirodalom akkor legnépszerűbb alakjával, legfontosabb ösztönzőjével.

1887-ben visszatért a Pesti Hírlap szerkesztőségébe, 1892-ben pedig a Budapesti Hírlap kötelékébe lépett. Írt országgyűlési tárcákat, karcolatokat és mint a tárcarovat vezetője, elbeszéléseket, könyvismertetést; gyakran vezércikket is. Ezenkívül 1889-1909 között munkatársa volt Pósa Lajos az Az Én Ujságom című gyermeklapjának, de az Új Időknek (többnyire Keve álnév alatt), az Esti Ujság nak és a Kakas Márton élclapnak is írt. 1909-től Benedek Elekkel szerkesztette a Jó Pajtást. Több mint 30 gyerekkönyve jelent meg. Legnagyobb sikert elért művei a Mackótörténetek (Később Dörmögő Dömötör).

Több irodalmi társaság is tagjául választotta (Petőfi Társaság, 1891; Dugonics Társaság, 1892; Kisfaludy-Társaság, 1904).

( Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sebők_Zsigmond )