Thornton Wilder

Thornton Wilder
Thornton Niven Wilder (Madison, Wisconsin, 1897. április 17. –Hamden, Connecticut, 1975. december 7.) amerikai dráma- és regényíró. Legismertebb munkái az 1938-ban Pulitzer-díjat nyert A mi kis városunk (Our Town) című színdarabja, és a Szent Lajos király hídja (The Bridge of San Luis Rey) című regénye.MűveiElső regényét, a Kabalát (The Cabala, 1920), Olaszországban élő amerikaiakról írta, római élményei alapján. A könyvet szinte senki nem vette észre—az igazi kritikai és anyagi sikert a Szent Lajos király hídja (The Bridge of San Luis Rey) című regénye hozta meg 1927-ben. A történet a 18. századi Peruban játszódik: öt utazó alatt leszakad egy, még az inkák által megépített függőhíd. Az emberek a szakadékba zuhannak, a balesetet nem élik túl. Egy Juníper nevű tudós szerzetes megkísérli összerakni az áldozatok élettörténetét, kutatva bennük az isteni gondviselés okait—elvégre a hídnak védőszentje is volt, Franciaországi Szent Lajos király személyében. Amikor azonban Juníper elkészül könyvével, az inkvizíció a gondolkodó barátot eretneknek bélyegzi, és könyvével együtt elégeti. Filozófiai szempontból a regény a végzetesség problémáját vizsgálja: miért is történnek szerencsétlenségek olyan emberekkel akik nem érdemlik meg, akik tulajdonképpen ártatlanok.A különben rövid könyv sikere abban rejlik, hogy itt is, mint legtöbb munkájában, Wilder egyetemes témát dolgoz fel: ilyen és hasonló tragédia az idők kezdete óta bárkivel megtörténhet, tehát ebben az értelemben a mindennapi ember egyetemes lénnyé emelkedik. 1928-ban a mű az író számára meghozta a Pulitzer-díjat. A történetet háromszor is filmre vitték — 1929, 1944 és 2004-ben —, különösebb siker nélkül, valószínűleg az inkább könyvbe való filozófiai mondanivalója miatt.A Szent Lajos király hídja bestseller sikere után Wilder felmondta Lawrenceville-i tanári állását, és 1930-ban új regényt írt Az androszi lány (The Woman of Andros) címmel, mely tanúbizonysága volt a klasszikus irodalomban való jártasságának.Következő nagy sikere A mi kis városunk (Our Town) című színdarab volt , amiért 1938-ban megkapta a második Pulitzer-t. Wildert a darabra Gertrude Stein amerikai írónő The Making of Americans (1925) című családregénye inspirálta. A történet helyszíne a képzeletbeli Grover's Corners New Hampshire államban. A 2642-főnyi helység inkább falu mint város; mindenki ismeri egymást, az emberek élete eseménytelen, kivéve amikor valakit elvisz a halál. Az eseményeket a Rendező meséli el a színpadon az előadás folyamán—tulajdonképpen ő maga is egy a karakterek közül. Grover's Corners a főszereplők, Emily Webb és George Gibbs szülőhelye: itt járnak együtt iskolába, összeházasodnak, egyikük túl korán meghal. A városka lakosságának mindennapi, egyszerű élete Wilder kezében egyetemes jelleget ölt: a néző rádöbben az emberi sors alapvető egyformaságára. Az élet szép, az élet jó, de míg élünk, nem figyelünk kellőképpen egymásra, érzelmeink felszínesek. A már halott Emily, aki egy napra visszatér az élők közé, ezt mondja a Rendezőnek: „Hallgatni kellett volna rád, nem volt érdemes visszatérni. Az emberek vakon élnek.” [2] A mű harmadik felvonása a halottaké. A színpadi díszletek és kellékek minimálisak (a sírokat például széksorok helyettesítik), és a szereplők az első felvonástól kezdve az utolsóig csak jelképesen végzik ténykedéseiket. Ez az akkoriban új színpadi technika nagyban hozzájárult a darab sikeréhez.A 40-es években Alfred Hitchcock kérésére forgatókönyvet írt a Shadow of a Doubt(1943) című filmhez, azonkívül egy színdarabot The Emporium címmel, melyet Franz Kafka munkáira alapozott.1942 volt az az év, amikor Wilder a Pulitzer-díjat immár harmadszor kapta meg A hosszú út (The Skin of Our Teeth) darabjáért. Megírására ezúttal James Joyce Finnegan ébredése (Finnegans Wake) című könyve hozta meg az inspirációt. Wilder három felvonásban dramatizálja egy Antrobus nevezetű család vajúdásait. Történetükön keresztül bemutatja az emberi állapot időtlenségét, a történelem folytonos ismétlődését; a darabban a családfő (Antrobus), szinte az emberiség szimbólumaként fogható fel. Egyes kritikusok szerint Wilder Joyce munkájából merítette darabját, anélkül hogy ezt nyilvánosan elismerte volna.[3]1955-ben átdolgozta The Merchant of Yonkers című darabját; az új címmel (The Matchmaker) a Broadway-n 486 előadást ért meg. Ez volt az a munka, amit később, 1964-ben Hello, Dolly! címen adtak elő a musical műfajában. Utolsó két regénye közül The Eighth Day 1967-ben Nemzeti Könyvdíjat nyert (National Book Award). A történet egy tehetséges feltalálóról szól akit gyilkossággal vádolnak. Theophilus North (1973), egy érzékeny fiatalember pályaválasztási problémáinak története.
| 1 - 1 |
Mozaik
Részletes
Ár szerinti rendezés
ABC szerinti rendezés
1  ekönyv