Vass Virág
Vass Virág író, újságíró. Középiskolásként indította a Képes Újságban Kisgeneráció című rovatát. A rendszerváltás idején érettségizett, külföldi tudósítók mellett tolmácsolt. Angolul, németül, oroszul és franciául beszél. A magyar változásokat a nemzetközi sajtó szemével bemutató riportjával - már a Külkereskedelmi Főiskola hallgatójaként - nyerte meg 1991-ben azt a jeligés pályázatot, amely egyszerre hozta számára a Magyar Nemzet, a Magyar Narancs és a Nők Lapja állásajánlatát. Ez utóbbinál előbb rovatvezetőként, majd főmunkatársként dolgozott. Huszonöt évesen már az akkor legnagyobb példányszámban fogyó hetilap főszerkesztő-helyettese volt, egyben a Szonda Ipsos adatai szerint a legolvasottabb szerzője is.
2000-ben elnyerte a Magyar Újságíró Szövetség legjobb 35 évnél fiatalabb újságíróknak járó Flekk díját. 2001-ben alapító-főszerkesztőként indította útjára a negyven országban megjelenő Elle magazin magyar kiadását, amelynek munkájában ma szabadúszóként vesz részt. Számos napi- és hetilapban, periodikában publikál. Első regénye, a Vulévu (megjelent: 2009. okt.) siker lett: már az első héten 1000 pld. fölötti eladást produkált, ami a magyar piacon óriási eredmény és jelentős sajtóvisszhangot keltett.
További megjelent regényei, a Franciadrazsé (2010), a Sokszor csókol, India (2010) és a Krásznájá Moszkvá (2011) szintén hetek alatt hódították meg a sikerlistákat.
„Habár én voltam az utolsó az osztályban, aki megtanult olvasni, ma már őszintén hiszek a szavak teremtő hatalmában. Hiszen néhány mondattal az egész sorsomat átvarázsoltam. Újságíróként bejártam a világot, beszélgettem világsztárokkal és hajléktalanokkal, politikusokkal és megrendítő sorsú nyugdíjasokkal, tudósítottam Brüsszelből, a magyar Parlamentből és a párizsi divatbemutatókról, írhattam csillogó magazinoknak és az ingyenes Metropolnak. A legnagyobb varázslat azonban számomra mégis két ember párbeszédében rejlik, úgyis a nő-férfi viszony minden igazán izgalmas történet kiindulópontja. Vajon egyszer szót értenek? Vagy csak elbeszélnek egymás mellett és közben szenvedélyesen szenvednek, szeretnek és szórakoznak...”