A nizsderi várúr nem hagyta magát elfelejteni. Kísértet lett belőle, és a márványkoporsóból ki-kijött, amikor senki sem várta. Legelőször Lipovnica és Cservenka között találkoztak vele az országúton jámbor tót emberek. Igen sürgős dolga lehetett, mert nem fogadta a tótok köszöntését.