Leírás
"Lábujjhegyre állt, benézett az ablakon. Bent nem volt senki. A testet már felöltöztették, koporsóba fektették, és templomi gyertyát gyújtottak mellette. Az arcát nem láthatta, de a régi pulóverét rögtön felismerte: piros, kinyúlt ruhadarab volt, szívesen hordta, viszont alkalomra soha nem vette fel.
Aztakurva - mondta magában, és a sarkára ereszkedett. - Pulcsiban temetnek."
A szerzőről:
Álom és valóság, filmszerű és szürreális képek keverednek a hétköznapok világával a fiatal írónő novelláskötetében. A lengyel kortárs irodalom egyik legfigyelemreméltóbb szereplőjének történetei friss, szórakoztató olvasmányok, amelyek sorra a legrangosabb irodalmi díjakra jelölnek."
